Minőségirányítási vs. minőségbiztosítási mérnök - Mi a különbség? Melyik a te utad?

A minőségirányítási és minőségbiztosítási mérnök pozíciók gyakran szinonimaként jelennek meg, pedig eltérő fókuszterületekkel és feladatkörökkel rendelkeznek. Ebben a bejegyzésben feltárjuk a két szerep közötti különbségeket és hasonlóságokat, hogy tisztább képet kapjunk a minőségügyi karrierlehetőségekről.

Minőségirányítási mérnök (Quality Engineer) szerepe, feladatai

A minőségirányítás a vállalati felsővezetés által szervezett és tervezett, erőforrásokkal támogatott, a vevők megelégedettségét célzó minőségirányítási rendszer stratégiai kialakítása és működtetése.

A minőségirányítási mérnökök munkája elsősorban az ügyfelek és más érdekelt felek elvárásaira összpontosít, miközben céljuk a termékek vagy szolgáltatások minőségének biztosítása a gyártási folyamatok során. Tevékenységük magában foglalja a folyamatok tervezését, ellenőrzését és optimalizálását a meghatározott követelmények – például szabványi és/vagy vevői előírások – alapján. Munkájuk kulcsfontosságú eleme a hibák megelőzése, a minőség folyamatos javítása és a vevői elvárások teljesítése.

Szakmai tevékenységhez szükséges kompetenciák:

Szabványoknak való megfelelés kulcsszerepet játszik napi szintű munkavégzés során – a szabványok lehetnek általános (ISO9001) és szakma vagy ágazat specifikus (IATF 16949, ISO22000).

Feladatok:

• Gyártási folyamatok projektfázistól figyelemmel kísérése és minőségirányítási mentorálása.
• Szabványoknak való megfelelés kialakítása és betartásának felügyelete a teljes munkafolyamat során.
• Minőségtervezési és -ellenőrzési eszközök és módszerek használata (pl. FMEA, CP, APQP, PPAP, képességvizsgálatok, Six Sigma, 5Why, Ishikawa).
• Nem-megfelelőségek elemzése, gyökérokok meghatározása, és javító intézkedések kidolgozása (8D, 5Why, Ishikawa).

Minőségbiztosítási mérnök (Quality Assurance Engineer) szerepe, feladatai

Minőségbiztosítás alatt általában a minőségirányítási rendszeren belül alkalmazott tervezett és módszeres tevékenységet értjük, amelynek célja a bizalomkeltés mind a vezetőségben, mind pedig a vevőkben a minőségkövetelmények teljesítését illetően.

Fókusz:

A minőségügyi rendszer (pl. ISO szabványok szerinti) működtetése és felügyelete, hogy biztosítsa a minőségi követelmények betartását. A hangsúly a rendszerszintű megelőzésen van, nem csak a konkrét hibák javításán.

Feladatok:

• Minőségirányítási rendszerek kidolgozása, bevezetése és auditálása.
• Szabványok által előírt eljárások meghatározása és dokumentálása.
• Különböző szintű belső és külső auditokban való részvétel/végrehajtása.
• A vállalat minőségbiztosítási stratégiájának kialakítása és nyomon követése.
• Képzések szervezése a dolgozók számára a minőségi követelményekről.

Fő különbségek:

1. Mikroszint vs. Makroszint:

• A minőségirányítási mérnök elsősorban a gyártási folyamatok konkrét minőségi problémáival foglalkozik, napi szinten dolgozik a gyártási területen.
• A minőségbiztosítási mérnök inkább rendszerszinten működik, és a folyamatok szabványoknak való megfelelőségét biztosítja.

2. Feladatkör:

• A minőségirányítási mérnök munkája gyakran reaktív, konkrét hibák kezelésére és javítására fókuszál.
• A minőségbiztosítási mérnök inkább proaktív, és a rendszerszintű megelőzésre koncentrál.

Átfedés:

• Mindkét munkakör célja a szabványoknak / vevői előírásoknak való megfelelés kialakítása és fenntartása.
• Kisebb cégeknél gyakran egy személy látja el mindkét szerepkört.
• Nagyobb szervezeteknél a munkakörök szétválhatnak a fentiek szerint.

Összegzés:

Bár a két megnevezés között lehet különbség, a gyakorlatban ezek sokszor egymásba folynak. Ha álláskeresésnél találkozol ezekkel a címekkel, érdemes alaposan átolvasni az adott munkakör leírását, hogy pontosan lásd, milyen elvárásokkal és feladatokkal jár az adott pozíció. Ha többet szeretnél megtudni a minőségügyi mérnöki karrierről, olvasd el részletes útmutatómat, amiben írok a különböző minőségügyi mérnöki szerepekről és fókuszterületeikről.